Milliárdokat veszít a gazdaság azzal, hogy a munka világában nem figyelnek a dolgozók lelkére
2023. SZEPTEMBER 01.
2023. SZEPTEMBER 01.
Szöveg nagyítása:
Köztudott, hogy a mentális problémák, a szorongás, a depresszió, a pánik mára népbetegségek lettek. Magyarországon is évek óta kongatják a vészharangokat a kérdésben, hathatós lépések azonban eleddig nem történtek.
A Magyar Pszichiátriai Társaság átfogó tanulmányt készített a major depresszió terheiről. Az adatok szerint hazánkban a felnőtt lakosság 15 százaléka küzd ezzel a súlyos problémával. Éves szinten közel 700 ezer honfitársunk küzd depresszióval. Ezek a diagnosztizált esetek, a magas látencia miatt a valós szám akár ennek többszöröse is lehet. A depresszió sok esetben komolyabb életminőség-romlást eredményez, mint néhány súlyos krónikus testi betegség. Nagy gazdasági teherrel jár mind egyéni, mind össztársadalmi szinten. Az unipoláris major depresszió 2010-ben a világon a harmadik leggyakoribb oka volt az egészségben megélhető életévek elvesztésének.
A mentális egészséget érintő kórképek napjainkban a munkaképesség-csökkenés 21,1 százalékáért felelősek. Az MPT számításai szerint „csak” a major depresszió okozta teljes gazdasági teher évente több mint 362 milliárd forint, amiből a direkt költségek 28,5 milliárdot tesznek ki. A legnagyobb indirekt teher a betegek munkanapkiesése és produktivitáscsökkenése. A depressziós betegek háziorvosi ellátása évente közel 800 millió forintos kiadást generál. A járóbeteg-szakellátásban megjelenő páciensek száma évente 360 ezer főre tehető, ami 1,9 milliárd forintos finanszírozási költséget jelent. A major depressziós betegek fekvőbeteg-ellátására fordított éves összeg közel 300 millió forint. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2019. évi adatai alapján ambuláns pszichoterápiára az állam csupán 650 millió forintot költött. Ez az összes mentális beteg államilag finanszírozott ellátásának összege.
A depresszió gyakran nem önmagában, hanem társbetegségekkel jelentkezik. Ilyenek a szorongásos betegségek, a szív-koszorúér betegség, a szívinfarktus, a stroke, a daganatos megbetegedések, a Parkinson-kór, valamint a cukorbetegség. A major depresszió több mint kétszeresére növeli például a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Egy ilyen beteg esetén egy év alatt átlagosan 41,6 kiesett munkanappal, és további 76,8 csökkent hatékonyságú munkanappal kalkulálhatunk. Vagyis az érintett az év 12 hónapjából mindössze 8 hónapban képes teljes értékű munkát végezni. A táppénzkiadásokat összehasonlítva más betegségcsoportokkal (szív- és érrendszeri betegségek, emésztőrendszeri betegségek) a depresszió miatti táppénzkiadás volt a legmagasabb, évi 52,762 milliárd forint.
Nemzetközi és hazai kutatások alapján az öngyilkosságot elkövetők vagy megkísérlők 65–87 százaléka (nem kezelt) depresszióban szenved. A kezeletlen major depressziós betegek 15–19 százaléka követ el öngyilkosságot. Ezzel szemben a sikeresen kezelt depressziós betegeknél ez csupán ennek tizede.
„A depresszióval küzdők közel fele nem fordul szakemberhez. Gyakori eset, hogy a munkahelyükön titkolják a betegségüket. A nagy lelki terhelésnek kitett munkahelyeken, mint az egészségügy, a katonaság, a rendőrség, a szociális, az oktatási intézmények, csak elszórtan foglalkoznak ezzel. Ritka az intézmény által működtetett prevenció, vagy segítő tréningek, alkalmazott szinten pszichológus tréner, és nemigen használnak külső segítséget sem” – mondja dr. Lehoczky Pál pszichiáter, az MPT korábbi főtitkára. „A munka és a munkahely feladatok, megbízások, tevékenységek, szolgálatok ellátásának helye. Ez a viszony határozza meg, hogy a munkahely önmegvalósítást, kiteljesedést, sikereket jelentő terep, vagy személyiség-, egészségromboló, megbetegítő közeg. Mivel a munkaadók jelentős része kevéssé figyel a dolgozók mentális épségének védelmére, így főként a munkavállalón múlik, hogy melyik lehetőség valósul meg. Ő a munkaválasztással teheti meg, hogy személyiségének, beállítottságának megfelelő közeget vállaljon, amit szívesen, jó érzéssel végez. Fontosak a munkavégzés „soft” jellemzői, a kreativitás, produktivitás, rugalmas időbeosztás. Ezeket gyakran nem mérlegelhetik a munkavállalók, mert szorítja őket a megélhetés kényszere. Meghatározó a munkahely kialakítása, a munka szervezésének, körülményeinek kialakítása is. Tapasztalataim szerint a munkaadók a hatékonyságot, gazdaságosságot tekintik elsődlegesnek. A munkavállalók egészségi állapotát befolyásoló tényezők közül csak a szigorúan előírt dolgokat tartják be. Sajnos a lelki működés zavarai ma még mindig sokkal kevésbé elfogadottak, mint a testi panaszok. Egy infarktuson átesett, gyógyszert szedő dolgozót jobban megértenek és támogatnak, mint egy depresszióval kezelt munkatársat. A munkából kiesők között még mindig első helyen vannak a szív- és érrendszeri betegségek, de közvetlenül mögöttük vannak a depressziós és szorongásos zavarok, így a megelőzés, ellátás, rehabilitáció megoldása népgazdasági érdek is. Ebben a rendszerben a munkahelyeknek, illetve a munkahelyi struktúrában a támogatott munkahelyek kialakításának, a munkahelyi rehabilitációnak jelentős szerepe lehetne, melyre Magyarországon nemigen fordítanak figyelmet” – fogalmazott Lehoczky Pál.
Kun J. Viktória
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
Egészségpolitika
Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.
Egészségpolitika
Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.
Egészségpolitika
Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.
Egészségpolitika
Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.
A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.
A Nature kiadójának lapjában (Translational Psychiatry) megjelent vizsgálat megmagyarázza a ketamin paradigmaváltást eredményező hatásának mechanizmusát, és biomarkerrel is szolgál a depresszió kezeléséhez.
Idegtudományok
Nagy-britanniai kutatók NEJM-ben megjelent tanulmánya először hasonlítja össze közvetlenül a psilocybin antidepresszáns hatását a depresszió bevett gyógyszereinek hatásával.
Napjainkban a depresszió alternatív kezelésének kutatása okán az ayahuasca a figyelem fókuszába került. Ezt a pszichedelikus italt évszázadokon keresztül dél-amerikai sámánok használták gyógyító ceremóniáikhoz. Brazil kutatók az elmúlt hónapban publikálták az első klinikai tesztek eredményeit a dél-amerikai ayahuasca főzet lehetséges terápiás hasznáról.
A közvéleménnyel összhangban a pszichiátriai betegek tényleg gyakrabban követnek el erőszakos cselekményeket, de ezt nem a betegségük okozza, hanem az erőszakra és a mentális betegségre egyaránt hajlamosító problémák.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.