Mandala, a „macskasági embermagánregény”
LÓRÁNTH Ida
2015. MÁRCIUS 30.
LÓRÁNTH Ida
2015. MÁRCIUS 30.
Szöveg nagyítása:
A hazai észt kulturális hét utolsó előtti napján a fővárosban mutatta be Tönu Önnepalu író legújabb, a Gondolat Kiadó által karácsony előtt megjelentetett regényét, a Mandalát. A rendezvényen a szerző mellett ott ült a regény műfordítója Lengyel Tóth Krisztina is, aki a hazájában már a bestseller lista élén álló könyvéről és annak megszületési körülményeiről faggatta az írót. A könyv, amit az író egyszerűen csak „macskasági embermagányregényként” emleget különös hangulatú mű, melynek alig van konkrét cselekménye, az is laza szálon fut, inkább a kapcsolatokra, a filozofikus gondolatokra koncentrál. Főszereplői az író macskái, továbbá a szerző maga, ő mindjárt két személyben. „Egyikük” a maga valóságában elmélkedik az élet általa nagynak tartott kérdéseiről, mindezt olykor érzelmektől, humortól sem mentesen, míg a „másik” – aki leginkább láthatatlan, csupán a gondolatok síkján jelenik meg – ő a realista, érzelmek nélküli „narrátor”. A macskák a pillanatnak élnek, figyelik, hogy éppen mit csinál az író és erről beszámolnak az olvasónak. A regény helyszíne egy vidéki, fából épült régi, sárga kúria, melyet az író egy rokonától örökölt. Itt tölti magányosan a napjait a házzal együtt megörökölt macskák társaságában. Egyedül él, de nem magányosan, mert szereti a vidéki életet, az elmélkedést, a csendet. Könyvében így ír erről a különc életformáról: „Egyedül lenni nem jelent szükségképpen magányt, szomorúságot és félelmet – jelenthet szemlélődést, békét, derűt és természetes csöndet is. A macskák komoly szakértői a csöndnek. És ha egy íróember történetesen épp macskákkal osztja meg az egyedüllétét, ez sül ki belőle. Egy regény”. – Hogyan él ma Észtországban egy író, szeretnek-e olvasni az észtek, megbecsülik-e az íróikat? – tette fel a kérdést a szerzőnek a fordító – Az író pont úgy él, mint egy macska. Nem dolgozik rendszeresen, nem jár el a munkahelyére, sokat lustálkodik, és néha dorombol, mármint ír valamit. Honfitársaim szeretik az irodalmat, az új regényemet is, hiszen megjelenése óta 10 ezer példányban kelt már el, és a népszerűségi lista élén áll. Mindez egy olyan kis országban, mint a miénk, szép sikernek mondható.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Hosszú életútja végigkísérte a 20. századot, pályáját rekordmennyiségű lakóhely-, nyelv-, név- és szakmaváltás kísérte.
Gondolat
Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy olyan forrásokat ismertetek és kommentálok, amelyek valamilyen módon érzékenyen reflektáltak a nagyvárosi idegességre mint újonnan megjelent és elterjedt betegségre. Az alábbiakban olyan orvosi regiszterű szövegeket mutatok be, melyek jelentős mértékben járultak hozzá a betegség képének kialakulásához és egyáltalán ahhoz a folyamathoz, hogy ezt a jelenséget betegségként kezdték számon tartani.
Gondolat
A pszichoanalízis kezdetei - regényes feldolgozásban
Gondolat
Ötven éve jelent meg Lesznai Anna, Kezdetben volt a kert című nagyregénye, mely egy gazdag, páratlanul színes életmű méltó lezárása, a magyar történelmi emlékezet megkerülhetetlen hagyatéka, egy letűnt világ mementója. Lesznai Anna (1885–1966) költő, író, képző- és iparművész, művésztanár.
Gondolat
Ritka az olyan irodalmi szöveg, amely ennyire a testi létezés valóságából indulna ki. Mély kultúrtörténeti érdeklődéssel és beleélőkészséggel fordul az egyes testi állapotok felé. A test milyenségéből, biológiai és kulturális meghatározottságából adódó élmények adják az elbeszélés anyagát – szó szerint anyagát.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
1 hozzászólás
Bt Sanavit (gyermekkörzet, gyermekkörzet)
2023. JÚNIUS 16.
14:25